A nyersanyag- és energia ellátás terén megfigyelhető globális kihívásokhoz és hazai igényekhez illeszkedve a Miskolci Egyetem „Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás” és az „Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia” Kiválósági Központjai eddigi eredményeikre és erőforrásaira támaszkodva olyan innovatív eljárások és szolgáltatások kidolgozását tűzték ki célul, amelyek központjában a hazai felszín alatti természeti erőforrások hatékonyabb kiaknázása és hozzáadott érték-növelő feldolgozása áll. A fejlesztési célok elérése nem csupán az Egyetem kutatóinak jobb nemzetközi beágyazódását segíti elő, de a fejlesztések piaci bevezetése által hazai gazdasági szereplők versenyképességét is javítja és biztonságosabb, élhetőbb környezetet teremt.

A Miskolci Egyetem sikeres pályázatának köszönhetően a Tématerületi Kiválósági Program Nemzeti Kihívások Alprogramja keretében intézményünben 2020 őszén nagyszabású kutatási program indult „Társadalmi hasznosság növelő fejlesztések a hazai felszín alatti természeti erőforrások hatékonyabb kiaknázása és hasznosítása területén” címmel, mely 2022. év végéig valósul meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával. A szerteágazó kutatások lefolytatására döntően az Egyetem műszakai karainak – Műszaki Földtudományi Kar, Anyag- és Vegyészmérnüki Kar, Gépészmérnöki és Inormatikai Kar ­– részvételével kerül sor.

A Prof. Dr. Szűcs Péter egyetemi tanár ­– Intézményünk általános és tudományos rektorhelyettese – szakmai irányítása mellett megvalósuló kutatási Program a hazai gazdaság szempontjából fokozottan értékes tématerületekkel foglalkozik:

• a felszín alatti természeti erőforrások megkutatottságának javítása,
• hatékonyabb kitermelési és hasznosítási eljárások fejlesztése,
• másodlagos nyersanyagokban rejlő értékek hatékonyabb kiaknázása,
• hozzáadottérték-növelő anyagtechnológiák fejlesztése, előkészítése.

A Program a Miskolci Egyetemen hat kutatócsoportba szervezve valósult meg az alábbi témakörökre koncentrálva:

1. Közepes- és nagy mélységű geotermikus rendszerek vizsgálata és kockázat csökkentő eljárások fejlesztése: A nagy mélységű, nagy entalpiájú geotermikus rendszerek elterjedésének egyik fő akadálya a beruházásban rejlő magas műszaki (üzemelési), környezeti és ezek eredményeként befektetői kockázatok. Az európai geotermikus szakmai fórumokba beágyazódva a kutatás egyik fókuszterülete a vonatkozó kockázatbecslési módszertan kidolgozása és az azokat csökkentő eljárások fejlesztése.
2. Stratégiai nyersanyagok fenntartható ellátottságának biztosítása körkörös gazdaságban: 2008-óta a kritikus nyersanyagok folyamatosan bővülő köre elsősorban a rohamosan fejlődő ICT ipar nyersanyagigényeit tükrözi. A primer- és másodnyersanyag források diszruptív és környezettudatos megoldások alkalmazásával történő feltérképezése, kitermelése és innovatív feldolgozása a hazai és európai gazdaság kiszolgáltatottságát hivatott csökkenteni.
3. Konvencionális és nem-konvencionális szénhidrogén forrásokhoz kapcsolódó K+F+I feladatok: A kutatócsoport a szénhidrogén termelés hatékonyságának növelését, a termelési technológiák megújítását, tehát a megkutatott vagyon minél nagyobb hányadának kitermelését, a készletnövelést tűzte ki célul. Emellett figyelmet kaptak azok a fejlesztések, amelyek a nem konvencionális szénhidrogének kitermelését alapozzák meg, hiszen ezek sikerével lényegesen csökkenthető (elsősorban, de nem csupán) hazánk földgáz iránti import-szükséglete.
4. Hazai ásványi nyersanyagok feldolgozása innovatív finomőrlési, szemcsetervezési technológiákkal (smart minerals): az alacsony feldolgozottságú, különleges tulajdonságokkal rendelkező hazai ásványi nyersanyagaink (pl: alginit, zeolit, bentonit, talk, perlit, pumicit, kaolin, diatomit) előkészítési eljárásainak fejlesztése zajlott annak érdekében, hogy nagyobb hozzáadott értékű termékként jelenjenek meg a nemzetközi piacon a hasznosító iparágak – kiemelten a környezetipar és mezőgazdaság, építőipar, gyógyszeripar, kozmetikumok, elektronikaipar, műanyagipar, papíripar és festékipar – számára.
5. Funkcionális kompozit struktúrák költséghatékony előállítása: Az Ipar 4.0 követelményeinek való megfelelés megköveteli a különleges tulajdonságokkal rendelkező funkcionális kompozit struktúrák és költséghatékony, digitalizálható technológiák fejlesztését. A fejlesztendő funkcionális kompozitok mint nagy hozzáadott értékű termékek az energia- és nyersanyag-felhasználás racionalizálása révén növelik a termékek versenyképességét.
6. Környezettudatos, tiszta energia-átalakítási technológiákhoz kapcsolódó fejlesztések: Az alternatív energiahordozók átalakításával és környezetkímélőbb felhasználásával kapcsolatos kutatások célja a gazdaság mindinkább körkörössé tételét szolgálni oly módon, hogy a szénalapú anyagok (fosszilis tüzelőanyagok, biomasszák, hulladékok) elgázosítása, illetve pirolízise gazdaságos és a káros környezeti hatásokat minimalizáló módon töténjék.